Minden parázs hideg hamu, minden szó néma tátogás.
Nem kellenek szavak, elég egy összevillanás.
Még az se kell, elég, ha vagy.
/Képes Géza: Elég/
Patakok vagyunk, együtt rohanunk a hatalmas tenger felé.
Madarak vagyunk, gyorsan szárnyalunk hamvaskék felhők közé.
Virágok vagyunk, száll az illatunk zöldellő mezők fölé.
Szeretlek, szeretsz, veled lépek szerelmünk oltára elé.
/Berta Attila: Veled/
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,
ha nem magamért: magadért,
a jövőért, egy napodért,
ezért a meleg mosolyért,
mit mégis ízlelhetett ajkad,
ízéért e friss pillanatnak.
/Illyés Gyula/
Utolsó kommentek