Valentin nap

Lola - Titokban álmodoztunk

Sose vártam rád, és mégis jöttél.
Szerelembe fordult minden érzés.
Sose tudtam eltitkolni többé,
hogy meglátni és megszeretni, ennyi volt, már jól tudom.

Nem akartam azt, hogy túlszeressél
Mire jó, ha nem tarthat örökké
De nem akartam elfordulni Tőled
s elhinni, hogy nem lesz többé folytatás, csak búcsúzás.
 
Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Nem akartuk azt, hogy így legyen.
De külön útra tértünk hirtelen.
Ki vigyáz majd ránk, ha messze mennénk,
útvesztőben kóborolva, merre jársz? Már nem találsz.
 
Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Sappho szerelmes éneke
(Fordította Ady Endre)

Boldog legény, istenek párja,
Szemben ki ülhet szép szemeddel,
Édes kacajos közeleddel.
Kacajoddal, mely szíven-vágva
Fogja a mellem.

Hacsak már látlak, elalélok,
Torkomon a szavak elfúlnak,
Bőrömre zápor-szikrák hullnak,
Szememben sötét, vad árnyékok
S lárma fülemben.

Hideg verejték veri testem,
Remegően, félve halóan,
Az őszi fűszálnál fakóbban
Állok és már érzem a vesztem,
Meghalok érted