Szécsi Pál - Ha nem vagy velem
Mi lehet? Mitől fázom, hisz lángol a napfény és perzsel az éj.
Mondd, mi lehet, hogy az utcán nem játszanak vígan kis gyerekek?
Még nem tudom én, hogy mért látok ma mindent oly szürkén,
mért sivár az ég? Talán csak álomkép....
Mondd mért szép a tenger,
mondd mért élünk egyszer,
mondd, mit ér az élet, ha nem vagy velem?
Ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg; én nem élném túl.
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, mért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
Tudom én, mitől fázom, ha lángol a napfény és perzsel az éj,
már tudom én, miért nem látom, hogy köröttem vidám és boldog a tér,
jól tudom én, nagyon távol vagy tőlem és félek elfelejtenél,
pedig érzem, ó, hogy szeretsz te még.
Mondd, mért szép a tenger, mondd mért él az ember,
mondd, mit ér az élet, ha nem vagy velem?
Ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg, én nem élném túl.
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, mért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
.ha tudnád, hogy félek, ha nem látlak téged,
ha elhagynál végleg én nem élném túl,
Mondd, mért nem vagy nálam,
mondd, mért kell, hogy várjam,
mondd, mit ér így minden, ha nem vagy velem?
Utolsó kommentek